Miskolci Egyetem

selmec

A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati

ismereteket (Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpéterváron 1773-tól). Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (k.k. Bergakademie). Ezzel a XVIII. századra megszületik „Magyarországon az összbirodalmi célokat szolgáló, nemzetközi hírű szakoktatási intézmény, mely központi, bécsi kamarai igazgatás alatt áll, és ebben az időszakban különös figyelmet fordít fejlesztésére és tanári karára a kormányzat.

A selmecbányai bánselmec-akademiayászati akadémia a magyar felsőoktatást a világ élvonalába emeli, mely oktatási módszereivel példát ad az új, modern felsőoktatás kiemelten fontos intézménytípusának megteremtéséhez (párizsi École Politechnique)”. (Heilauf Zs., 2014) A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál.

„Ebben a légkörben alakította meg Born Ignác (1742–1791) 1786-ban a Selmecbánya melletti Szklenófürdőn tartott nemzetközi szakmai konzíliumon – a selmeci akadémia professzorainak közreműködésével – a világ első műszaki egyesületét (Societät der Bergbaukunde), amelynek 15 szekciójában rövidesen 154 tag szerepelt, köztük olyan halhatatlanok, mint Lavoisier, Goethe és J. Watt.” (Zsámboki L., 1996-2000) 1846-tól erdészképzés is folyt az Akadémián.

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati- és Erdészeti Akadémiára változott. 1920-ban, a trianoni békeszerződés után Selmecbánya Csehszlovákia része lett, így az Akadémia költözni kényszerült; Sopron adott helyet a hontalan iskolának.

egyetem-foepuletA Magyar Országgyűlés 1949. évi XXIII. törvényében elrendelte, hogy “a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik”. Így 1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült Bánya– és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt. 1949. szeptember 18-án volt az első tanítási nap. 1950-ben pedig elindult az építkezés. Az első miskolci diplomakiosztó ünnepség 1953-ban volt.

Az oktatási rendszer változtatása iránti igény hozta létre egyetem-logoa szándékot, hogy a műszaki karokat társadalomtudományokat oktató karokkal, szakokkal egészítsék ki. 1981-ben nagy változások kezdődtek az egyetem életében. Ekkor indult meg a jogászképzés (1983-tól már önálló fakultásként). Megfogalmazódott a cél, hogy az egyetem a klasszikus értelemben vett universitas szintjére fejlődjék. Ilyen jellegű intézmény létrehozására ekkor az országban szinte egyedülállóan Miskolcon volt lehetőség, ahol a műszaki karok tanszékei között már meglévő társadalomtudományi stúdiumok (jog, filozófia, szociológia, közgazdaságtan, stb.), illetve a Nyelvi Intézet megléte biztosította az alapot az új karok kialakítására.

A fejlődés következő lépcsőfoka az 1987-ben szalamanderbeinduló közgazdászképzés, melyet a Gazdaságtudományi Kar létrehozása követett 1990-ben. 1992-ben alakult a Bölcsészettudományi Intézet, amely 1997 szeptemberében emelkedett kari rangra. 1997-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata – a főiskolától való leválását követően – egyetemünkhöz csatlakozott a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézeteként. A megújult képzést folytató műszaki karok Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai Kar néven működnek tovább. A felsőoktatási törvényben kívánatossá nyilvánított egyetemi integráció eredményeképpen a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől a Miskolci Egyetem főiskolai kara lett, majd 2013. július 1-jével kivált egyetemünkből és csatlakozott az Eszterházy Károly Főiskolához. Az Egészségtudományi Intézet főiskolai szintű alapképzése védőnő szakkal 2001-ben létesült, és 2004 szeptemberétől gyógytornász szakon is megindult a képzés. 2005-ben az intézet kari státuszt kapott, mai neve Egészségügyi Kar.

minosegi-dijAz egyetem neve 1990. július elsejével Miskolci Egyetemre (rövidítése: ME) változott. Az intézmény által elnyert számos díj, kitüntetés közül kiemelendő a 2008. szeptember 6-i évnyitón átadott „Felsőoktatási Minőségi Díj”, amelyet universitasként elsőként nyert el a felsőoktatási intézmények között a Miskolci Egyetem.

A hazai felsőoktatási intézmények új, – az elsőhelyes jelentkezők számától a nyelvvizsgával rendelkezők arányán át az oktatói kiválóságig – széleskörű, többszempontú és szigorú értékelési rendszerében az intézmény folyamatosan erősödő pozíciót birtokol. Így például 2018-ban az összetett képzési rangsorban a 10. legjobb helyezést érte el az ME, maga mögé utasítva számos jobb földrajzi-területi, szociális, gazdasági adottságú intézményt. (HVG Diploma 2018) ez a mondat maradjon?

A 82 hektáros alapterületen kiépült önálló campus parkjával, sétányaival, szökőkútjaival, mind a  parkban, mind az épületekben fellelhető számtalan képzőművészeti alkotásával, valamint szórakozási (klubok, filmvetítések, színjátszó, sport és kulturális körök, stb.) és rekreációs lehetőségeivel (Kemény Dénes Uszoda, rekortán és zárt futópálya, télen fedett teniszpályák, az UNI-Hotel szaunái, edzőtermei, stb.s) és egyéb szolgáltatásaival (pl.: Könyvtár, Ökomenikus Egyetemi Lelkészség) a tudásszerzés mellé igazi élményt ígér.

A Selmeci Műemlékkönyvtár az Akadémiamuemlekkonyvtar eredeti 45 ezer kötetét őrzi – leszámítva a Sopronban maradt mintegy 10 ezer kötetet. Ebből 7000 tekinthető meg, az 1861-ből származó leltárkönyvből rekonstruált állományként; így többek között az Akadémia első tankönyveiként szolgáló, 1735-ben írt Mikovinyi-féle bányaművelési tankönyvek, vagy olyan ritkaságok, mint a kézzel színezett, német nyelvű, eredeti első kiadás 1557-es „De re metallica” Georgius  Agricolatól vagy az 1678-as Kircher-féle könyv („Mundus subterraneus”). Előbbi értékét tovább növeli, hogy a montanisztikai tudományok (bányászat és kohászat) középkori ismereteinek legelső összefoglaló műve.

Reklámok